A Hunok és Avarok

A monográfia a Hitlerjugend „külpolitikájáról” szól, ennek változásait követi nyomon a kezdetektől, a tevékenység 1933-1939 közötti kiteljesedésén át, egészen a második világháború végéig.

,,Pro patria et libertate" A hazatérő II. Rákóczi Ferencet néhány száz hitványul fölfegyverkezett bujdosó várta a határon. Alig néhány hétbe telt, s a tízezresre duzzadt rebellishad megvívta első győztes csatáját...

A győzelem után a fővárosba visszatérő hadsereg diadalmenetének rituáléja legjobban az ókori Rómából ismert. A klasszikus auktorok részletes leírásokat hagytak az utókorra a római triumphusokról, melyek később évszázadokon át meghatározták, sőt egészen napjainkig meghatározzák Európában a katonai győzelmek ünneplésének mikéntjét és az ehhez kapcsolódó városi térszerkezet kialakítását. Azonban nem csupán az ókori Rómából ismert a hazatérő seregek diadalmenete, hanem majd;amp;#39; minden ókori kultúrából adatolt ez a rituálé - igaz, összehasonlíthatatlanul kevesebb forrás áll rendelkezésünkre ezek tanulmányozására, és szinte sosem rendelkezünk olyan koherens leírással, amely az eseménysor teljességét mutatná be, s egyes részleteinek kortárs értelmezését adná.E kötetbe...

„Nem pusztán a fasizmus bátor eszmetörténete, hanem felhívás, hogy sürgősen tegyünk a gyűlölet ellen, amely napjaink ’alternatív tényei’-nek és ’álhírei’-nek forrása.” WASHINGTON POST A fasiszták miért alapozták nézeteiket egyszerű, sokszor undorító hazugságokra? Követőik miért hittek el sok mindent, ami pedig nem is volt úgy? A huszadik század folyamán sokszor előfordult, hogy a fasiszta ideológiák támogatói bizonyos politikai hazugságokra úgy tekintettek, mint a vezetőjük személyében megtestesülő igazságra. Hitler, Mussolini és a többi fasiszta vezér tőkét kovácsoltak a hazugságokból, és ezekből eredeztették hatalmukat, tömegbázisukat. Ez a jelenség napjainkban is megfigyelhető – a hazugságok egyre gyakrabban veszik át empirikus igazságok helyét. Számtalan példa van...

A 2002-ben és 2005-ben megjelent nagy sikerű könyv változatlan, harmadik utánnyomása. Vékony Gábor, az ELTE Régészeti Tanszékének a tanára: történész, régész és nyelvész, 2004-ben elhunyt. A kiváló tudóst eredeti szellemként tartja számon ma is a szakma. Voltaképpeni szakterületén, a régészetben nemzetközileg elismert kutató, aki a rokon területeken, a néprajzban, művelődéstörténetben, nyelvészetben is széles körű ismeretekre tett szert. Ebben a kötetében különleges és meghökkentően új szem...

Köszöntjük Az okkultizmus története világában Az okkultizmus ismerete a meghatározhatatlan, a paranormális, a spirituális és a titokzatos ismerete. Kezdeteit homály fedi. Ez a kötet mélyen visszanyúl a múltba, megvizsgálja minden rejtélyes, misztikus, nem evilági dolog rejtett történetét. Olvashat olyan híres okkultisták életéről, mint I. Erzsébet udvari mágusa és asztrológusa, John Dee, a próféta Nostradamus vagy Aleister Crowley, akit a népszerű sajtó ,,a világ leggonoszabb emberének;amp;#34; bélyegzett. Lenyűgöző titkokat tudhat meg arról, hogyan használták az asztrológiát a koronázásra legalkalmasabb nap megtalálására, hogyan gondolták az alkimisták, hogy az ólmot arannyá tudják változtatni, miért lettek olyan népszerűek a szeánszok, és miként jövendölték meg a ...

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójának alkalmából azt a célt tűzte ki m...

Kossuth Kiadó új történelmi sorozata a magyar államiság ezeréves történetéből tizennyolc olyan személyt mutat be, akik uralkodóként, politikusként vagy ;amp;#34;szürke eminenciásként;amp;#34; Magyarország és a magyarság sorsát meghatározó módon irányították - olykor kedvezőbb, máskor szerencsétlenebb irányba. A Romsics Ignác főszerkesztő nevével fémjelzett sorozat szerzői az adott korszak, illetve személyiség elismert történész szakértői. A kötetek gazdag képanyaggal, korabeli dokumentumokkal illusztrálva állítják az olvasó elé ezeket a sorsfordító egyéniségeket.A sorozat történelmünk kezdeteitől a rendszerváltásig bemutatja a kiemelkedő, sorsfordító történelmi személyiségeket. Kitűnő segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt ér...

Reynald Secher (1955-) francia történész. Több történelmi mű szerzője, de a legnagyobb hatású műve a vendée-i népirtásról szóló. Az uralkodó történetírásból éles reakciókat váltott ki, forradalom- és köztársaságellenességgel vádolták meg.

Szenzációs lelet változtatta meg radikálisan a képet, amelyet eddig Adolf Hitler apjáról, Alois Hitlerről és a Hitler családról alkothattunk: az apa kötegnyi, megsárgult levele egy padláson vészelte át a „Führer” személyes dokumentumait eltüntető náci időket, s került a történész szerző, Roman Sandgruber kezébe a közelmúltban. A 31 kézírásos levélből teljesen új szemszögből ismerhetjük meg a fiára oly nagy hatást gyakorló Alois Hitler személyiségét. Ugyanakkor némi fény derül a Hitler család mítoszok, kitalációk és feltételezések terepévé vált mindennapjaira is. Mindmáig sokakat foglalkoztat ugyanis a kérdés: vajon miként lehetséges, hogy egy felső-ausztriai porfészekből származó, kudarcos, jobbára autodidakta gyerek pályája ilyen magasra íveljen? Corvina Kiadó Történe...

A 20. század mindennapjaihoz szervesen hozzátartozott az erőszak tapasztalása. A történeti kutatásokban is mind nagyobb figyelmet kap a jelenség különböző típusainak, a direkt és a nyílt, illetve a rejtett, valamint a strukturális erőszaknak a vizsgálata. E témakört boncolgatja a hazai tudományosság nemrég alakult műhelye, az Erőszaktörténeti Munkacsoport, amely az 1945 utáni magyar történelem „erőszakközpontú” kutatását, ennek összehangolását és a kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalát tűzte ki céljául.10;A munkacsoport 2016. október 6-án a Jaffa Kiadóval és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetével karöltve szervezte meg az 1956-os forradalommal és szabadságharccal foglalkozó konferenciáját. Az eseményen számos hazai ...

A frissen megözvegyült VIII. Henrik, aki egy csecsemőkorú kisfiúval marad magára, rádöbben, hogy ismét meg kell nősülnie, hogy biztosítsa a trónutódlást. A...

1943. július 5-én minden idők legnagyobb szárazföldi ütközete kezdődött az oroszországi Kurszk városának körzetében. A német és szovjet erők gigászi összecsapását a történelem egyik legfontosabb és a „totális háborút” leginkább megtestesítő csatájaként emlegetik. A kurszki csata egyike volt a világtörténelem legvéresebb, szörnyű túlkapásokkal és iszonyú erőszakkal terhes csatáinak. Ez a lélegzetelállító hevességű, monumentális és sorsdöntő összecsapás nemcsak a keleti front helyzetében, de az egész második világháború menetében is fordulópontot jelentett. Ahogy Churchill is megjegyezte: Oroszország számára „Sztálingrád a kezdet vége, Kurszk pedig a vég kezdete volt.” A legfrissebben elérhető levéltári anyagok, a veteránok beszámolóinak és egyéni, emberi történetek felha...

A Szörnyeteg vagy példakép? a nácik felemelkedésének és uralmának rendkívüli összefoglalása, amely nagy munkával gyűjtött, első kézből származó beszámolókra támaszkodik. Egyetemi hallgatók és iskolás diákok, politikusok, zenészek, diplomaták, kommunisták, fasiszták, tudósok, olimpikonok, költők, újságírók, turisták, sőt olyan hírességek, mint Charles Lindbergh és Samuel Beckett korabeli naplói, levelei és írásai szolgálnak forrásul. Az olvasó szinte láthatja, hallhatja, tapinthatja azt az a...

A horvát eredetű család tagjai végig büszkén vállalták, hogy ők egyszerre horvátok és magyarok. Beszélték őseik nyelvét, sőt irodalomkedvelők lévén horvátul is írtak, olvastak. Ugyanakkor egyikük magyarul vetette pergamenre „Szigeti veszedelem” címmel a történetet arról az őséről, aki a magyar sereg élén a törökkel szembeszállva hősi halált halt. De volt olyan Zrinski-Zrínyi, aki összesküvést szőtt a bécsi császár ellen, azért kellett vérpadra állnia. Társai is részben horvátok, részben magyarok voltak. Végül ott volt Zrínyi Ilona, akinek élete nem cask kész regény, hanem egy sokrészes tévésorozat témája lehetne. Olyan sorozaté, amelyben rengeteg meglepő fordulat történik. Az asszon...

Kereken száz esztendővel ezelőtt, az elveszített világháború, a forradalmak, a megszállás, a terror és a trianoni békekötés traumái után a Horthy-rendszer lázasan igyekezett meghatározni önmagát. A kísérletet nem csupán a nacionalista-irredenta retorika és az antiszemitizmus fellángolása jellemezte, de keresztény belső feszültségek is felszínre törtek, elsősorban a két nagy protestáns, illetve a római katolikus egyház között.10;1921-ben Pécs, Baja és a köztük lévő területek visszakerültek az anyaországhoz, Nyugat-Magyarországon pedig felkelés robbant ki az Ausztriához csatolandó területek visszaszerzésére. Az eseményeket az év végi soproni népszavazás zárta le, amellyel - kisebb eltérésektől eltekintve - kialakultak Magyarország mai államhatárai.;...