A Skytha kérdés megoldása

Josephus Flavius szemtanúja volt a 66-70 közötti zsidó háborúnak, melynek végén a Titus vezette római csapatok bevették Jeruzsálemet, felégették a Templomot, és ezzel beteljesült Dániel próféta jövendölése „a város és a szenthely elpusztításáról”. Miért következett be és miért éppen ilyen módon Jeruzsálem megsemmisítése? Miért vonultak vissza a város falai alól először Cestius, majd Vespasianus katonái is? S miért volt ennyire fékezhetetlen Titus „népe”, mely hadvezére akarata ellenére gyújtotta fel a csodálatos templomot? Elkerülhetetlen volt-e a nemzeti katasztrófa, vagy más mozgatórugókat fedeztünk fel a történelemben? Josephus Flavius Zsidó háborúja első sorától az utolsóig érdekfeszítő olvasmány. Azzá teszi tárgyszerű előadásmódja és szerzőjének megrendült számvet...

Ebben az úttörő jelentőségű, új munkájában Roger Moorhouse, a náci Németország történetének vezető kutatója új megközelítésben tárja elénk a Harmadik Birodalom időszakát.Műve száz tárgyhoz kapcsolja mondanivalóját: témák változatos sokaságát dolgozza fel, és a Harmadik Birodalom történetének valamennyi szegmentumát felöleli a holokauszt és a háború immár bőségesen taglalt témaköreitől egészen az olyan kevéssé ismert területekig, mint a szociálpolitika, a műszaki fejlesztések, vagy a propaganda gyakorlata. A szerző tárgyak széles köréből válogat, az eredmény pedig átfogó és gondolatébresztő: figyelmét nem kerülik el a dokumentumok vagy a postai levelezőlapok, de a fegyverek és a személyi vonatkozások sem. Ír Hitler bajuszkeféjéről, a Messerschmitt 262-esről, a Pervitinrő...

"A Háromszéki nekigyürkőzés címet viselő könyv tartalma nem csak hiánypótló, hanem jellegénél fogva dokumentum- és forrásértékű is, az igazság felmutatása mellett újabb kutatások elvégzését is lehetővé teszi. Erre pedig ebben az esetben is nagy szükség van, ugyanis a román krónikaírók méltánytalanul kihagyták Sepsiszentgyörgyöt a forradalmi harcot vívó városok sorából. Nyilván, nem véletlenül, ezzel is kisebbíteni szeretnék a romániai magyarságnak a rendszerváltásban játszott fontos és döntő szerepét. Elfeledtetni, hogy a kommunista diktatúrát elsöprő népfelkelés kirobbanása Tőkés László, akkori temesvári református lelkész bátor szókimondásának és hívei őt védelmező magatartásának köszönhető. Hogy győzelemre Temesvár, valamint a hozzá csatlakozó soknemzetiségű ...

A trianoni békének nevezett, ránk erőszakolt okirat előreláthatólag a közel jövőben életbe lép, s így a becikkelyező törvény minden valószínűség szerint nemsokára ki fog hirdettetni. Bármily erős is a hitünk, hogy a békeszerződés tarthatatlanságát ellenfeleink is csakhamar belátják, s így az mai alakjában hosszú életű nem lehet, mégis számolva az adott helyzettel, saját érdekünkben mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a békeszerződést minél szélesebb körben ismertté tegyük, annál is ink...

Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla. Mint a záró tanulmány tudós szerzője, Gyáni Gábor írja, olyan új nyelvet talált, amely az átélő emlékeinek, az esszéista gondolati összegezéseinek, az író epikai teljesítményeinek egysége. Nem csak a múlt, a ma megvilágítására, értelmezésére is alkalmas ez a mindenki másétól különböző nyelv. Mi volt ötvenhat? Mivé torzították évtizedekig? Mivé hamisítják a mában? Milyen tisztelettel, szolidaritással tekintett ránk a nyugati világ ötvenhatban, és hogy tekint ránk ma? Mivé lettek az eszmények? Mivé lett az ország? Mi várható Sándor Iván egy másik, a közelmúltban megjelent könyvének címével a jö...

Lengyel, magyar, két jó barát” – tartja az ismert mondás, amelyet 1981-ben még a Kontroll Csoport is megénekelt. Mégis, mára szinte feledésbe merült, hogy a hetvenes évek második felétől kezdve e hagyományos baráti viszonyt a két ország ellenzéki mozgalmai ápolták leginkább. A Kádár-korszak politikai és kulturális ellenzékére a legjelentősebb külső hatást a lengyelországi események gyakorolták, a magyar ellenzék csodálva tekintett a bátor lengyelekre.10;Milyen tapasztalatokkal gazdagították a magyarok tevékenységét a lengyelek? Mikor és hogyan tanulta el tőlük a demokratikus ellenzék a szamizdatkészítés technikáit? Hogyan szerveztek balatoni tábort a szegény sorsú lengyel gyerekeknek? Milyen volt az 1980-ban megszülető Szolidaritás mozgalom magyar...

A frissen megözvegyült VIII. Henrik, aki egy csecsemőkorú kisfiúval marad magára, rádöbben, hogy ismét meg kell nősülnie, hogy biztosítsa a trónutódlást. A...

Három és félszáz éve idézte - Erdély romlásának okairól prédikálva - Sárospatakon a Prédikátor könyvét Medgyesi Pál tiszteletes úr, hogy emlékeztesse a magyarokat: rossz úton járnak, s ami kétezer évvel korábban megtörtént, megtörténhet újra. Erről ír könyvében a szerző, hogy felvázolja az előzményeit és különböző kiváltó okait Erdély romlásának.

Az örmény egy kis nép - nagy történelmi hagyománnyal. Eredetüket egészen az ókorig vezetik vissza: ők voltak az elsők, akik államvallássá tették a kereszténységet.

„A béke, amely az általános felfogás szerint galamb formáját ölti magára, Magyarországra keselyűként csapott le s darabokra szaggatta, darabokra, a legkisebb tekintet nélkül a megmaradt darab gazdasági helyzetére s teljesen megbénítva és tehetetlenül otthagyva e szerencsétlen országot, ősi és kíméletlen ellenségeivel szemben.;amp;#34; Lord Buckmaster, a Lordok Házában 1927. november 27-én. Nemzeti Örökség Kiadó Történelmi könyvek 264 oldal Kötés: puhatáblás ISBN: 9786156189028 Szerző: Sir Robert Donald Kiadás éve: 2020

Dimitrij Szergejevics Lihacsov (1906-1999) a legendás hírű, köztiszteletnek örvendő orosz értelmiségiek közé tartozott - sorsa, nagy tudása és mindig újszerű gondolkodásmódja rendkívül hitelessé tették munkáit tudós körökben és a széles olvasóközönség előtt egyaránt.

Downton Abbey igaz története, melyet lady Fiona Carnarvon, Highclere Castle úrnője beszél el. A helyé, ahol a hihetetlenül sikeres televíziós sorozatot is forgatták. Lady Fiona Carnarvon 2001-ben lett Highclere Castle úrnője. Az azóta eltelt esztendők alatt teljesen elbűvölte Highclere gazdag története és azok a rendkívüli emberek, akik az évszázadok során itt éltek. Egy személy különösen megragadta Fiona képzeletét – lady Almina, az ötödik grófné. Almina a bankmágnás Alfred de Rothschild törvénytelen gyermekeként született. Az egyetlen lánya volt, akiért a férfi rajongott. Tizenkilenc éves korában ment nőül Carnarvon ötödik grófjához, mérhetetlenül nagy hozományt víve a házasságba. Az élet Highclere-ben kezdetben fényűző, ötszáz fős fogadások szédítő forgatagát jelen...

A Kossuth Kiadó 2014-ben nagy sikerrel jelentette meg A történelem nagy rejtélyei c. sorozat húszkötetes folyamát. Az új, 15 kötetes sorozat gazdagon illusztrált kötetei a történelem újabb talányait veszik górcső alá, jócskán kitágítva az időbeli és térbeli határokat, a dinoszauruszok pusztulásától kezdve a közelmúltban felfedezett exobolygók életlehetőségeiig. Az olvasó megismerkedhet egy-egy történelmi korszak, esemény vagy alak történeti hátterével, a megválaszolatlan kérdésekkel és az egymással vitázó teóriákkal, feltételezésekkel. Kossuth Kiadó Zrt. Történelmi könyvek 48 oldal Kötés: keménytáblás ISBN: 9789630996112 Kiadás éve: 2020

„Nem pusztán a fasizmus bátor eszmetörténete, hanem felhívás, hogy sürgősen tegyünk a gyűlölet ellen, amely napjaink ’alternatív tényei’-nek és ’álhírei’-nek forrása.” WASHINGTON POST A fasiszták miért alapozták nézeteiket egyszerű, sokszor undorító hazugságokra? Követőik miért hittek el sok mindent, ami pedig nem is volt úgy? A huszadik század folyamán sokszor előfordult, hogy a fasiszta ideológiák támogatói bizonyos politikai hazugságokra úgy tekintettek, mint a vezetőjük személyében megtestesülő igazságra. Hitler, Mussolini és a többi fasiszta vezér tőkét kovácsoltak a hazugságokból, és ezekből eredeztették hatalmukat, tömegbázisukat. Ez a jelenség napjainkban is megfigyelhető – a hazugságok egyre gyakrabban veszik át empirikus igazságok helyét. Számtalan példa van...

Ebben a könyvében Börcsök Mária a demokrácia sajátos, ámde megkerülhetetlen ellentmondásairól ír történelmi távlatokat nyitva. Históriánk legrokonszenvesebbnek tartott alakjai - mint például II. Rákóczi Ferenc vagy Kossuth Lajos - általában kudarcot vallottak. Paradox módon épp ezért szimpatikusak.

A fenti kéziratra Vámbéry Ármin figyelt fel és adományozta azt a Magyar Tudományos Akadémiának 1860-ban. Így a keleti gyűjteményt egyik legértékesebb kézirata lett az adomány. A kézirat a Magyarország története címet viseli. A művet első alkalommal Vámbéry mutatta be az Akadémiai Értesítőben, majd Budenz József értekezett a kéziratról (kiadványunk ezt az értekezést tartalmazza), melyet egyes részletek közlése kíséretében ily szavakkal méltatott: „Kétségkívül magyar historikus előtt igen érdekes, de még magyar nyelvész előtt is igen becses irodalmi emlékkel gazdagította meg Vámbéry úr a Magyar Akadémia könyvtárát, midőn a maga nemében egyetlen, török nyelven írt magyar krónikánk igen csínos kéziratát megküldé.;amp;#34;Magyarország krónikája a mitikus kezdetektől a kö...